Kossuth Zsuzsa külseje
Kossuth Zsuzsáról két kép maradt fenn, valószínűleg mindkettő a harmincas évei elejéről. Az ismertebb, melyet minden Kossuth Zsuzsáról szóló megemlékezés bemutat az, amely a könyvborítón is szerepel. Nem ismert, hogy ki, mikor, milyen körülmények között, milyen alkalomból készítette. Először 1880-ban a Vasárnapi Újságban jelent meg, majd Kossuth Lajos halála kapcsán 1894-ben ugyanott publikálták, innen maradt az utókorra. Azt sem tudhatjuk, hogy a kép mennyire hűen adja vissza Zsuzsa vonásait.
(Forrás: Vasárnapi Ujság 1894. 12. szám)
A második képet Deák Nóra, az ELTE Angol-Amerikai Könyvtárának vezetője találta meg az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában. Mindkét képpel kapcsolatos nyomozásáról egy kiváló összefoglalót írt a Magyar Fotótörténeti Társaság honlapjára.
Forrás: kepkonyvtar.hu
Leírásokból annyit lehet tudni, hogy Zsuzsának szép kék szeme volt, hatalmas, hosszú szőke haja, a korban az átlagosnál magasabb termete. Nővérei közül arcra ő hasonlított legjobban bátyjára. Valószínűleg inkább sovány testalkatú volt, állandó betegeskedése nem engedte, hogy kikerekedjen még gyermekszülés után sem.
Külsejéhez hozzátartozik energikus mozgása, fürge mozdulatai, de gyakori köhögése is.
Kossuthéknak sosem volt annyi pénzük, hogy gyermekeiket megörökítsék festményen, Meszlényi Rudolfnak sem volt pénze rá, de talán sosem érezte sürgősnek a feladatot, azt hihette, hogy bőven van még idejük egy családi portré elkészíttetésére.
A huszadik században készült néhány szobor Kossuth Zsuzsáról. Ezek többsége a fenti első képet vette alapul, míg a sárbogárdi orvosi rendelő előtti szobor inkább egy mai életérzést közvetít a személyiségéről.
(Balás Eszter, 1977 kép forrása: kozterkep.hu)