Meszlényi Terézia
Meszlényi Teréziáról sok korabeli leírás, beszámoló létezik, hiszen Kossuth Lajos feleségéről mindenkinek volt véleménye, de elfogulatlan jellemzés valószínűleg egy sem akad közöttük.
Kossuth korai életrajzírói többnyire még a kormányzó bűvöletében élve Teréziát szépnek, okosnak, kellemes egyéniségnek mutatták be.
“Meszlényi Terézzel lépett házasságra, egy fehér-megyei, viruló szépségű, élénk szellemű, tüzes magyarságú nemes hajadonnal, 1841 január 9-én.”
A kortársak viszont szinte kivétel nélkül nagyon negatívan nyilatkoztak Teréziáról, gőgösnek, fennhéjázónak, érzelmileg hidegnek és pénzsóvárnak tartották. Szellemét sem tartották sokra, volt, aki erős győri tájszólását is pallérozatlan elméjének tulajdonította. A külsejéről sem nyilatkoztak elismerően. Ezt a kérdést talán mi is eldönthetjük, mert maradt fenn róla kép:
A valóság valószínűleg a kétfajta szélsőséges vélemény között van, de nem feltétlen félúton, mert elgondolkodtató, hogy alig akadt kortársa Teréziának, aki igazán szívlelte volna őt. A pozitív vélemények halála után terjedtek el róla. Azt azonban tudjuk, hogy Kossuth nagyon ragaszkodott hozzá, jó házasságban éltek, és Meszlényi Terézia is szerető és gondoskodó felesége volt férjének.
Zsuzsa sógornőjének hiúságát bizonyítja, hogy házassági dokumentumába direkt rossz születési évszámot íratott, huszonhat évesnek tüntetve fel magát, nehogy kiderüljön, hogy harmincegy évesen sikerült csak férjhez mennie.
Pénzsóvárságára lehet bizonyíték Zsuzsa több levele, amelyekben keserűen említi meg hol azt, hogy Terézia kéri a jussát a sárbogárdi föld hasznából – amikor Rudolf halála után a család adósságokban úszott bevétel nélkül, vagy amikor emigrációjukban az eladott ingóságaik után neki járó pénzt sürgeti. Abban szinte biztosak lehetünk, hogy a tágabb Kossuth család nőtagjainak hullámzó volt a viszonya Teréziához.